avagy a kutyák kutyája, mint ahogy nagyon sok tenyésztő hívja ezt a páratlan kis ebet.
A „si-cu" kínai nyelven oroszlánkutyát jelent.

Tibetben van ősi otthona e pompázatos megjelenésű apró termetű kutyának. A Himalája tetején  zord időjárási viszonyok uralkodnak. Nem lehetett könnyű az élete! A korai tibeti feljegyzések már megemlítik a kicsi termetű házkutyát, melynek épp oly vastag bundája volt, mint az itt élő nagy termetű tibeti masztiffnak, de füle még érzékenyebb, így az ő feladata, hogy veszély esetén riassza a nagy őrző-védőket.

Tibetben a lámaizmus és a buddhizmus megjelenése előtt is különös tisztelettel övezett állat volt az oroszlán. A buddhizmus csak megerősítette ezt a tiszteletet. A legenda szerint a megismerés istene /Buddha Manjusri/ bejárta a négy kontinenst, s útján nem kísérte más, csak egy apró termetű kutya. Ez a kutya pillanatok alatt hatalmas oroszlánná változott, hogy hátán utazhasson Buddha. Tibet templomaiban ma is megcsodálhatjuk a szellemoroszlánok képmásait.

1653-ban a dalai láma látogatást tesz a kínai császárnál, hódolata jeléül egy oroszlánkutyát vitt ajándékba az uralkodónak, a Nap fiának.

Az idők folyamán gondos tenyésztési munkával pekingi palotakutyákkal keresztezték.

A Kínai palotában eunuchok versengtek azon, ki tudja a legszebb, legjobb állatot kitenyészteni. A magánházakhoz csak olyan ölebek kerülhettek, amelyek nem feleltek meg az eunuchok által felállított szigorú mércének.

A császár nagyon megszerette ezeket az intelligens, életvidám játékos, kedves, bohókás szeretetre vágyó, ugyanakkor merész, és bátor kutyákat. Ők az uralkodó állandó kíséretéhez tartoztak.

1908-ban Cu-Si /a császár özvegye/ halála után a kutyák helyzete gyökeresen megváltozott Kínában.

Az új császár nem szerette őket, ezért a palota kutyáiból sokat eladtak, illetve elajándékoztak.

Az első világháború, a japán megszállás pusztítása, majd a kommunista forradalom eszméinek hatására, úgyszólván teljesen felszámolódtak a kínai a tenyészetek. /Napjainkban próbálják újra az őshonos állományt visszaállítani./

Az európaiak számára komoly nehézségekbe ütközött az országból shih-tzut hozni.

1930-ban  egy kutyabarátnak sikerült három kutyát Angliába vinni. 1933-ban mutatkozott be  először kiállításon a shih-tzu. Ahol érdekes, eredeti megjelenése, hosszú, pazar szőrzete eleve „zöld utat" biztosított számára a különleges kutyákat kedvelők szívéhez. Ezt a dédelgetett kedvencet egyre többen kezdték el tenyészteni. és hamarosan rendkívül népszerű lett, a merész, bátor, rendkívül tetszetős, különleges megjelenésű minikutya.

Hamarosan megalakultak a Shih-tzu Klubok, és ennek a fajtának is lettek fanatikusai, akik a kutyák kutyájának tartották ebecskéjüket.

A pekingi Kennel Club szinte költőien írja le a shih-tzu küllemét:

„Az oroszlánkutyáknak oroszlánfeje, medvetörzse, tevepatája /mancsa/, tollseprűfarka, pálmalevélfüle, rizsfoga, gyöngyházrózsaszín nyelve van. Mozgása mint az aranyhalé..."

1960-ban érkezett Németországba az első shih-tzu szuka. Ekkor a kiállításokon még gyakran a kutya tulajdonosának kellett a bírónak kezébe adni a standardleírást, hogy az értékelése megtörténhessen.

A shih-tzu általános ismertetői

Gömbölyű fejét dús szőrzet borítja, külön érdekesség a tekintélyes pofaszakálla, szakálla.

Arcorri része szögletes és rövid, nem ráncos. Orrtükre fekete, szeme nagy, kerek, barna.     Füle nagy, lelógó, hosszú szőr borítja, ezért úgy tűnik, mintha egybeolvadna a nyak szőrével. Háta egyenes, mellkasa izmos, széles, mély, ágyéka rövid. Mellső végtagjai rövidek, izmosak, erős csontozatúak, a dús szőrzet miatt pedig még vastagabbnak látszanak. Hátulsó lábaik rövidek, izmosak, hátulról nézve egyenesek, ezeket is dús szőr fedi. Mancsa kemény, s a szőrzet miatt nagynak látszik. Élénk, táncoló járás jellemzi, hátulról nézve talpát teljes terjedelmében mutatja. Magasan tűzött, hosszú  szőrzettel borított farkát vidáman a hátára kunkorítja. A farokív legmagasabb pontja körülbelül egy magasságban van a koponya legmagasabb pontjával, ez a kutyának harmonikus sziluettet kölcsönöz.  Pazar bundája tömör hosszú, puha, sűrű, de nem göndör, gyapjas aljszőrzettel. Enyhe hullámok engedélyezettek. A hajbóbita felkötése ajánlott, mivel a kutya tökéletes látása csak így biztosított. Minden elképzelhető színben és árnyalatban tenyésztik. A többszínű állatok homlokán fehér csillag, és a fehér farokvég nagyon kívánatos.

Magassága 26,7 cm felett ne legyen. Testtömege 4,5-7,3 kg között.

Jellegzetes öleb, annak ellenére, hogy bizony még munkakutyák is megirigyelhetnék szilárd jellemét. Inkább lakásba való mint kertbe, ámbátor jelző kutyának is alkalmas. A gyerekek ideális játszópajtása, szívesen lesz kísérője idősebb embereknek, képes órákat sétálni gazdájával. Elegáns, hosszú szőrét rendszeresen gondozni, ápolni kell, mivel ellenkező esetben könnyen elfilcesedik. A kutyus úgy mutat igazán, ha szőre ápolt, szép hosszú és selymesen csillogó.

Viselkedése, tulajdonságai:

Mint a parányi kutyák általában, a shih-tzu is rendkívül élénk, éber, játékos, kedves, bohókás kis jószág. Társas lény, az embereket nagyon szereti, ő maga is szeretetre vágyó, ugyanakkor merész, bátor, idegenekkel szemben bizalmatlan. Minél nagyobb a család, annál inkább igyekszik a „falka" középpontjává válni. Merész, bátor kiskutya. Kissé sértődékeny, akaratos.

A jelen:

- Egyre jobban divatba jött e kedves kis állat. A „piacon" rengeteg hobbitenyésztő jelent meg, akik nem törődnek a megfelelő tenyésztési vonal kialakításával, nem minőséget, hanem mennyiséget termelnek.

Úgy számolnak, hogy egy kutyának évente kétszer is születnek kölykei, s ha azokat csak feleannyi áron értékesíti, mint amennyiért az eredeti tenyészkutyát beszerezték, akkor is már egészen csinos haszonra tesznek szert. Ez a hibás felfogás ahhoz vezet, hogy az ország shih-tzu állománya nagy mértékben minőségi visszaesést szenved.

És végezetül aki szeretne egy ilyen intelligens, tanulékony, hancúrozásra mindig kész kis jószágot, annak a következő hozzávalókat kell beszereznie: