Hófehér gyönyörűség

A szamojéd az azonos nevű finnugor törzs nevét viseli, mely eredetileg Szibéria nyugati részén élt. Ez az ősi nép a vadászat és halászat mellett elsősorban rénszarvastenyésztéssel foglalkozott, kutyáikat ház- illetve sátorőrzésre és csordaterelésre használták, de ezek a már akkor is tetszetős küllemű ebek a vadászatban és a szánhúzásban is hűségesen és szorgalmasan segítették gazdáikat. A modern, európai kinológia világa az 1890-es években kezdett foglalkozni a fajtával, miután az angol Kilbourne Scott 1889-ben Arhangelszkből magával hozott néhány szamojéd kutyát. Scott három hónapot töltött ebben az évben a nomád szamojédek között. Az első, általa importált barna (!) kan kölyök neve Sabarka volt, később az Urál nyugati részéről hozott magával egy krémszínű szukát, akit Whitey Petchorának nevezett el. Szibériából még egy hófehér kant is szerzett, őt Mustinak hívták. Az északi expedíciók 1870 és 1912 között figyeltek fel igazán a szamojédek kutyáira. Később már szinte lehetetlen volt elképzelni a sarki kutatásokat a szánhúzó szamojéd kutyák segítsége nélkül. A híres sarkkutató, Nansen is használta őket 1893 és 1896 között.

A Scott házaspár 1896 körül kezdte tenyészteni a magukkal hozott kutyákat, és szép, egységes típust alakítottak ki. A már Európában született almokban több tarka és fekete kölyök is született, de őket nem tenyésztették tovább; a tiszta hófehér szín jobban tetszett a fajta korabeli kedvelőinek. A kontinensre Angliából érkeztek az első szamojédek. VIII. Edvárd felesége, Alexandra királynő is nagy rajongója volt a fajtának, a tőle származó kutyák több angol és amerikai kennel kutyáinak törzskönyvén szerepelnek. A világháborúk e kutyafajta állományát is alaposan lecsökkentették, ráadásul az 1950-es években néhány tenyésztő fehér nagyspiccel keresztezett szamojédeket.

Az Egyesült Államokban a legtöbb szamojéd vonal a sarki expedíciók kutyáira vezethető vissza, bár a jelenlegi kutyák többségükben az első világháború után érkezett egyedektől származnak. Az első szamojédet, egy orosz import kutyát (Moustan of Argenteau), 1906-ban regisztrálta az American Kennel Club. Az első amerikai fajtaklubot 1923-ban alapították.

A szamojéd volt az első, hivatalosan elismert szánhúzó kutyafajta. Az első fajtaleírást Angliában fogalmazták 1909-ben, és a szamojéd használati céljaként a szánhúzást adták meg. 1997 óta a standard szánhúzó- és társasági kutyaként nevezi meg a fajtát, hiszen kellemes természete, tetszetős külleme, mosolygós arckifejezése miatt egyre többen „csupán" kedvencként tartják.

A kanok ideális marmagassága 57, a szukáké 53 centiméter. A standard 3 cm eltérést engedélyez felfelé és lefelé egyaránt.